A tüzivíztározók és a mezőgazdasági víztározók szigeteléséről

Milyen esetben szükséges tüzivíztározó építése?

A tüzivíztározók létesítésének szükségességét a tűzoltóság szakemberei határozzák meg olyan, főleg mezőgazdasági vagy ipari telephelyeken, ahol a hatékonyabb tűzoltáshoz ez elengedhetetlenül fontos lehet. Az ilyen területeken ugyanis, ha rendelkezésre is áll vízcsap, annak vízhozama nagyobb tűz esetén önmagában már nem elegendő.

Milyen előírásokat kell figyelembe vennünk a tüzivítázározók létesítése során?

A tüzivíztározók építését mindig a hatályos tűzvédelmi jogszabályok előírásainak megfelelően kell megtervezni és megvalósítani.

A tüzivíztározók építéseinek feltételeiről és körülményeiről az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet 82§-a a következőket írja elő:

• a víztározó befogadóképességének minimum 30 m³ –nek kell lennie és az alsó szintje maximum 7 méterrel lehet a földfelszíntől.
• a víztározót csak olyan helyen lehet kialakítani, ahova a tűzoltóság a járműveivel könnyedén eljuthat.
• a víztározó legfeljebb 200 méterre lehet attól az épülettől, amelyet a tűzkároktól meg kívánunk óvni. Ezt a távolságot azon az úton kell lemérni, amelyen keresztül a víztározó is megközelíthető.  

A rendelet továbbá rendelkezik arról is, hogy a 100m³  alatti önálló tüzíváztározókat minimum egy szívócsővezetékkel el kell látni. E felett pedig minden megkezdett 100m³ után egy újabb szívócsővezetéket kell felszerelni.

A szívócsővezeték belső átmérőjéről úgy határoz a rendelet, hogy legalább NA 100-nak kell lennie, alsó végződését szűrűvel, felső vízszintes irányű végződését pedig szabályos A jelű (NA100) csonkkapoccsal és kukakapoccsal szükséges ellátni. A szívócsonk csatlakozó helyét vízszintesen, a talaj szintjétől 0,8 és 1,2 méter közötti magasságban kell kialakítani.

Fontos arra is ügyelni, hogy a szívócsővezetékek egymástól legalább 5 méter távolságban kerüljenek elhelyezésre.

Miért és hol válhat szükségessé mezőgazdasági víztározó létesítése?

A Kárpát-medence Európa azon területeihez tartozik, ahol bőséges édesvízkészletek állnak rendelkezésre. Ugyanakkor a kontinentális éghajlatból adódó változékony időjárás miatt a csapadékeloszlás egyenetlen. A hazai mezőgazdaságra jellemző, hogy néha száraz, már-már aszályos, máskor pedig károsan csapadékos periódusokkal kell szembenéznie.

A szárazabb időszak alatt akár nagyobb kiterjedésű mezőgazdasági területek is szenvedhetnek kritikus vízhiánnyal, erre a szakembereknek jó előre fel kell készülniük. Erre a legjobb megoldást az ún. mezőgazdasági víztározók létesítése adja.