A Just Stop Oil mozgalom eltűnt a színről, most a föld alá húzódott vissza

A Just Stop Oil (JSO) aktivisták ismét előkeresték transzparenseiket, felhúzták híres fluoreszkáló narancssárga mellényeiket, és újratöltötték hangosbemondóikat, hogy felkészüljenek a következő demonstrációra. Az elmúlt három év során a csoport tagjai többször is megpróbálkoztak különböző akciókkal, mint például levesek dobálása, kukoricakeményítő festék fröcskölése és utak blokkolása – szinte végtelen számú útszakasz. Mára a JSO a legnagyobb megvetésnek örvendő aktivista szervezetek közé került az Egyesült Királyságban. Szombaton azonban a londoni központban tartandó megmozdulásuk teljesen más lesz, mint az eddigiek. Az esemény létezése már nem titok, és várhatóan nem fogják a korábbiakhoz hasonló tömeges zűrzavart okozni. Valójában ez az utolsó demonstrációjuk.

A JSO hivatalos álláspontja szerint megnyerték harcukat, hiszen követelésük, miszerint ne legyenek új olaj- és gázlicencek, most már a kormány politikájává vált. A csoport tagjai azonban magánbeszélgetések során elismerik, hogy a zavaró tüntetések kezelésére bevezetett szigorú új hatáskörök lehetetlenné tették a hasonló csoportok működését. Sarah Lunnon, a JSO egyik alapítója, a szombati eseményt „örömteli ünneplésnek” nevezi, ahol az aktivisták együtt örülnek az elért eredményeknek.

A JSO nem az egyetlen, amelyik ünnepel. Számos autós, akit eddig késlekedés miatt bosszantottak, a nagy festmények védelmezői, valamint a sport- és színházrajongók, akiket megzavartak a tüntetések, örömmel fogadják a JSO távozását. A rendőrség is megkönnyebbülhet, hiszen a JSO tüntetéseinek felügyelete több ezer órányi rendőri munkát emésztett fel, és milliókba került. 2023-ban a Metropolitan rendőrség becslése szerint a JSO akciói majdnem 20 millió fontba kerültek.

Azonban a JSO vége komoly kérdéseket vet fel, többek között, hogy vajon ez valóban a zavaró klímavédelmi tüntetések végének számít-e az Egyesült Királyságban, vagy a csoportok a föld alá kényszerülve új, még zavaróbb vagy kaotikusabb klímaakciókat indíthatnak. Nagyobb stratégiai kérdés is felmerül: hogyan kerülhetjük el, hogy a klímavédelmi mozgalom a JSO-hoz hasonlóan elveszítse a közvélemény támogatását, miközben a bolygó jövője iránti aggodalom széles körben elterjedt?

A JSO modellje olyan kis csoportokból állt, akik elkötelezett aktivistákból verbuválódtak, és célzott akciókat hajtottak végre, amelyek maximális zűrzavart vagy közfelháborodást okoztak. Az akcióknak azonban szigorú belső szabályai voltak: tilos volt az erőszak, és az aktivistáknak felelősséget kellett vállalniuk, várva, hogy letartóztassák őket. A rendőrség, amelyet a közvélemény haragja és a média ellenséges tudósítása mozgósított, új hatalmat követelt a „zöld őrültek” megfékezésére, és a politikai vezetők figyeltek a felszólításra. A legnagyobb változást a 2022-es Rendőrségi, Bűnügyi, Büntetési és Bírósági Törvény hozta, amely a közrendet szándékosan vagy gondatlanul zavaró cselekedeteket büntethető bűncselekménnyé nyilvánította.

Ezt követően a közrendi törvények kibővítették a rendőrség hatáskörét a tüntetések kezelésében, új bűncselekményeket hozva létre, mint például az „objektumokhoz való rögzítés”, a komoly zűrzavart okozó alagútásás, és a nagy infrastruktúrák megzavarása. Eközben a bírók, a felsőbb bíróságok támogatásával, megakadályozták a tüntetők jogát, hogy jogszerű indokot valljanak a cselekedeteikre a legtöbb ügyben. A fellebbviteli bíróság azt állapította meg, hogy a vádlott hitei és motivációi túlságosan távoliak ahhoz, hogy jogszerű indokot képezzenek a tulajdonban okozott kárért. A bíróságok előtt most már csak az a kérdés maradt, hogy a vádlottak elkövették-e a bűncselekményt, nem pedig az, hogy miért tették azt.

A JSO jövője és a klímavédelmi mozgalom stratégiája komoly kérdéseket vet fel a jövőbeli akciókkal kapcsolatban. Számos aktivista úgy véli, hogy a hagyományos felelősségvállalás már nem állja meg a helyét, és a jövőben zavaró akciókat vállalnak, de nem maradnak ott, hogy letartóztassák őket. A Shut the System (STS) nevű csoport például zavaró támadásokat hajtott végre pénzügyi és biztosító cégek ellen, ablakokat törve, festéket fröcskölve, és zárakat szuperragasztóval megsemmisítve.

A jövőbeli aktivisták számára a jogi változások azt jelentették, hogy a hagyományos formák már nem működnek, így új módszerek után kell nézniük. A Citizen’s Arrest Network (CAN) nevű csoport a közrendi jogot használja fel, hogy a fosszilis tüzelőanyagok és más szennyező cégek vezetőit „letartóztassa”. A csoport azt állítja, hogy több vezetőt már „letartóztattak”, és a múlt hónapban vádiratokat nyújtottak be a Shell és a BP ellen.

A JSO esete rávilágít arra, hogy a klímavédelmi mozgalomnak új irányvonalakat kell keresnie, és meg kell találni a módját annak, hogy a többséget a céljaik mellé állítsák. A jövőbeli akciók során fontos, hogy a klímavédelmi aktivisták a demokratikus rendszeren belül cselekedjenek, és így próbálják elérni céljaikat. Az emberek hangjának megjelenítése és a közvélemény támogatása kulcsfontosságú lehet a klímavédelem jövője szempontjából.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cz6denxzweeo