Szovjet űrhajó közelgő földi becsapódása

Szombaton egy szovjet űrhajó egy része várhatóan visszatér a Földre, miután több mint ötven éven át keringett az űrben. A Kosmos 482 nevű űreszközt 1972-ben indították el, hogy a Vénusz körüli küldetését teljesítse, ám nem tudta elhagyni a Föld alacsony pályáját, és végül négy darabra tört. A NASA közlése szerint az egyik fragmentum, amely valószínűleg a leszállóegység, ismét belép a Föld légkörébe, és egy része talán túlélheti a visszatérést anélkül, hogy megsemmisülne.

Az Európai Űrügynökség (ESA) előrejelzése szerint a visszatérés körülbelül május 10-én, 09:16 BST körül várható, bár ez az időpont órákon belül változhat. A visszatérésre vonatkozóan sok ismeretlen tényező van, beleértve a pontos landolási helyet is, de ha a leszállóegység bármilyen formában túlél, a Föld 70%-át borító tengerek miatt valószínűtlen, hogy jelentős kárt okozzon. Stijn Lemmens, az ESA űrszemét-mitigation elemzője szerint „sokkal valószínűbb, hogy lottót nyerünk, mint hogy ez a darab űrszemét ránk essen”.

A leszálló kapszula egy robusztus, gömb alakú objektum, amely körülbelül egy méter széles és közel fél tonnát nyom. Ezt az űreszközt a Vénusz légkörének szélsőséges hőmérséklete és nyomása ellen tervezték, így rendelkezik egy erős hőpajzzsal és tartós szerkezettel. Emiatt a szakértők úgy vélik, hogy talán túlélheti az irányítás nélküli visszatérést a Föld légkörébe. Az eredetileg a Vénuszra történő lassú ereszkedéshez tervezett ejtőernyő-rendszer valószínűleg már régóta nem működik, hiszen több mint 50 éve van az űrben.

A földi emberekre gyakorolt kockázatot alacsonynak tartják, de a kapszula várható repülési útvonala széles területet fed le, amely 51,7° északi és déli szélesség között terjed, így a lakott világ többsége érintett lehet. Ez azt jelenti, hogy a leszállás akár London közelében, vagy akár Dél-Amerika legdélebbi csücskén is megtörténhet. Az irányítás nélküli űrszemét-incidensek már korábban is előfordultak. Lemmens elmondta, hogy „az ember által készített tárgyak visszatérése a Föld légkörébe meglehetősen gyakori”, a nagyobb űreszközök esetében heti, a kisebbeknél pedig napi rendszerességgel történik. Az objektumok általában a légkörben elégnek, mielőtt a földre érnének.

Emlékeztetett arra is, hogy a kínai Long March 5B rakéta 2022-ben az Indiai-óceánba lépett vissza, míg a Tiangong-1 űrállomás 2018-ban túlnyomórészt a Csendes-óceán felett égett el. A Kosmos 482-t most szorosan nyomon követik a nemzetközi űrügynökségek. Lemmens hangsúlyozta, hogy a jövő űreszközeit „úgy kell tervezni, hogy biztonságosan tudják eltávolítani magukat a pályáról, lehetőleg irányított visszatéréssel”. Ez lehetővé teszi a landolási helyek pontos előrejelzését, csökkentve a kockázatot, hogy a törmelék lakott területeken csapódjon be, ezzel védve az embereket és a vagyont, miközben kezeljük az űrszemét környezeti hatásait is. Az esemény tehát nem csupán a múlt emlékét idézi fel, hanem a jövőbeli űrkutatás felelősségteljes tervezésének fontosságát is hangsúlyozza.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cy9vz28nyedo