Nehéz csapás a megújuló energia terjedésére, leállt egy jelentős szélerőmű projekt
A dán Orsted energiaipari vállalat nemrégiben bejelentette, hogy lemond a Hornsea 4 nevű, kelet-yorkshire-i partvidék mellett tervezett hatalmas szélerőmű projektjéről, ami jelentős csapás a brit kormány tiszta energia iránti ambícióira. Ez a projekt lett volna az egyik legnagyobb tengeri szélerőmű a világon, amelynek potenciális kapacitása 2,4 GW lett volna – elegendő ahhoz, hogy több mint egymillió háztartást ellásson árammal. Az Orsted hivatalos nyilatkozatában kifejtette, hogy a projekt gazdaságilag már nem állja meg a helyét, annak ellenére, hogy a brit kormánnyal 15 éves szerződést írtak alá, amely garantálta az áram eladását egy megállapodott áron.
Az Egyesült Királyság tengeri szélerőmű szektora az utóbbi években jelentős költségnövekedéssel szembesült, amit a kormány is elismert. A Energia Biztonsági és Nettó Zéró Minisztérium (DESNZ) szóvivője megjegyezte, hogy „a globálisan magas infláció és az ellátási láncok szűkössége milyen hatással van az iparra Európa-szerte.” A Hornsea 4 lemondása nem az első eset: a svéd Vattenfall cég is leállította egy 1,4 GW kapacitású szélerőmű fejlesztését Norfolk partjainál 2023 júliusában, szintén a növekvő költségek miatt. Ezt a projektet végül a német RWE energiatársaságnak adták el, amely azt ígérte, hogy folytatja a fejlesztést.
Ezek a nehézségek komoly kérdéseket vetnek fel a brit kormány 2030-ra kitűzött tiszta energia céljának megvalósíthatóságáról, amely az egyik központi „küldetés” a Munkáspárt programjában. Jelenleg az ország energiaellátásának valamivel több mint fele származik szélerőből, napenergiából, nukleáris energiából és biomasszából. A kormány célja, hogy ezt az arányt 2030-ra 95%-ra növelje, mindössze öt év múlva. A cél eléréséhez az Egyesült Királyságnak meg kell háromszoroznia a tengeri szélerőmű kapacitását, és meg kell dupláznia a nap- és szárazföldi szélerőművek mennyiségét a rendszerben. Az Aurora Energy becslései szerint emellett jelentős fejlesztésekre van szükség az elektromos hálózatban is, beleértve 620 mérföld új elektromos vezeték, alállomások és egyéb létesítmények kiépítését.
Sok helyi közösség ellenáll a nagyobb energiatároló infrastruktúrák közelükbe telepítésének lehetőségének. Számos iparági szakértő, valamint a Konzervatív és Reformpártok képviselői is úgy vélik, hogy a 2030-as cél elérhetetlen. Dieter Helm, az Oxfordi Egyetem gazdaságpolitikai professzora régóta érvel amellett, hogy az infrastruktúra kiépítése ezen a rövid időkereten belül szinte lehetetlen. „Ha nem sikerül elérni egy nagyon rövid távú célt, az maximális költségeket fog okozni” – figyelmeztetett. Chris Stark, a kormány Tiszta Energia 2030 küldetésének vezetője elismerte, hogy a cél elérése „nagyon nehéz” lesz, de szerinte „Herculean erőfeszítéssel” mégis teljesíthető.
Ed Miliband energiaügyi miniszter is elismeri, hogy a terv ambiciózus és vitatott, de hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen a számlák csökkentése, a klímaválság kezelése és az energiaszolgáltatás biztonságának megteremtése érdekében. A kormány azt ígérte, hogy együttműködik az Orsted céggel, hogy a Hornsea 4 projektet „újra pályára állítsák”, és továbbra is hisz abban, hogy a tiszta energia küldetés megvalósítható. „Erős projektportfóliónk van a tiszta energia 2030-as megvalósításához, és küldetés-alapú megközelítésünk biztosítja, hogy navigálni tudjunk a globális nyomások és az egyéni kereskedelmi döntések között a céljaink eléréséhez” – nyilatkozta egy szóvivő. A tiszta energia átmenet folyamata folyamatban van, ám az nem mentes a kihívásoktól és nehézségektől, amelyeket a globális környezet és a helyi közösségek reakciói egyaránt befolyásolnak.
Ezeket is érdemes megnézni
Az Egyesült Királyság kész fizetni az EU védelmi programjaiba való belépésért
Hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a jövőnket?
