Kolumbiai szélerőművek: ígéretek és kihívások az őslakos közösség számára

José Luis Iguarán, a Wayuu közösség egyik tagja, a kolumbiai La Guajira területén él, amely híres a lenyűgöző tájáról és a tengerhez közeli szélenergiájáról. Amikor José kilép otthonából, egy sor, tíz hatalmas szélkerék fogadja, amelyek a kaktuszokkal borított tájon állnak, és a Karib-tenger felé mutatnak. A Wayuu indián csoport, amelyhez José is tartozik, évszázadok óta él ezen a száraz félszigeten, ahol kecskéket legeltetnek, növényeket termesztenek, sót bányásznak és halásznak. A La Guajira területén fújó erős szél miatt a régió a kolumbiai energiatranszformáció középpontjává vált, amely a fosszilis tüzelőanyagok helyett a megújuló energiaforrások felé mozdul el. Azonban a zöld ambíciókat nemcsak támogatás, hanem ellenállás is kíséri a helyiek részéről, akiknek területe szorosan összefonódik a kultúrájukkal, hagyományaikkal és a természettel való mély kapcsolattal.

José elmondja, hogy „felébredünk, és hirtelen már nem látjuk a fákat. Ehelyett a turbinák látványa és zaja fogad.” A közösségük most megosztja a földet a Guajira 1-gyel, Kolumbia egyik működő szélerőművével. Jelenleg további 15 szélfarm építése van folyamatban a térségben, és tervek vannak még sok más létesítmény megvalósítására is. José hozzátette, hogy „éjszaka a turbinák zaja megzavarja az álmainkat. Számunkra az álmok szentek.” A Wayuu közösség, amely körülbelül 380 000 főt számlál Kolumbiában és Venezuelába is kiterjed, sajátos hagyományokkal és hiedelmekkel rendelkezik. Számukra az álmok a szellemi világ hídját jelentik, ahol üzeneteket kapnak őseiktől, amelyeket a család keretein belül értelmeznek.

Bár José szerint a Guajira 1 projekt jótékony hatással volt a közösségre, hiszen lehetővé tette számukra a tiszta ivóvízhez való hozzáférést, jobb utakat és masszív téglaházakat kaptak, sokan mégis aggódnak. Az Isagen, a projekt mögött álló kolumbiai cég, évente díjat fizet három helyi közösségnek a szélerőmű üzemeltetéséért, valamint az éves villamosenergia-bevételek egy százalékát és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló kereskedelemből származó 20%-ot is. José bízik abban, hogy ezek az energiaprojektek fontos fejlődést hozhatnak Kolumbia második legszegényebb régiójában, de Aaron Laguna, egy Wayuu halász, aki Cabo de la Vela tengerparti falujában él, nem osztja ezt az optimizmust. Szerinte a szélerőművek tiszta energiát termelnek, de megosztottságot okoznak a Wayuu közösségek között.

Aaron elmondta, hogy a közössége jelenleg egy szélerőmű építése kapcsán folytat konzultációkat, és látta, hogy mások is panaszkodtak a projektek átláthatatlansága, a gyenge kompenzáció, a kulturális normák tiszteletben tartásának hiánya és a korrupció miatt. „Rossz tárgyalások születnek, és az erőforrásokat, amelyeket nekünk adnak, nem kezelik jól a helyiek” – tette hozzá. Ezek az aggodalmak feszültségekhez vezettek az energiacégekkel, sőt, konfliktusokhoz is a Wayuu közösségek között. Néhányan ellenzik a projekteket, míg mások úgy érzik, hogy kizárták őket azokból a tárgyalásokból, amelyek potenciálisan előnyöket hozhatnának számukra.

Joanna Barney, a kolumbiai Indepaz környezetvédelmi, energia- és közösségi igazgatója, hangsúlyozza, hogy a zöld projektek nem automatikusan pozitívak. Szerinte Kolumbiában nincs megfelelő jogi keret az környezeti hatások helyes értékelésére, és a társadalmi hatások felbecsülhetetlenek. A helyi közösségek, akik úgy érzik, hogy érintettek a projektekben, egyre növekvő számban követelik a kompenzációt, ami konfliktusokat szül. Az EDP Renováveis, egy spanyol cég például 2024 decemberében leállította két szélerőmű tervét, mert kiderült, hogy a helyi indián közösségek száma, akik kártalanítást kérnek, 56-ról 113-ra nőtt.

A La Guajira területén tapasztalható feszültségek és a helyi közösségekkel való kapcsolatok bonyolultsága miatt a szélerőművek jövője még mindig kérdéses. Míg a szélerőművek és a megújuló energiaforrások elterjedése ígéretesnek tűnik, a Wayuu közösség tagjai továbbra is aggódnak, hogy a fejlődés nem lesz számukra elérhető, és hogy a helyi erőforrások, amelyeket a szélerőművek termelnek, nem fogják őket szolgálni. Az energiacégeknek tehát nem csupán a profitra, hanem a helyi közösségekkel való együttműködésre is figyelniük kell, hogy a jövő valóban fenntartható legyen.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/ckg2ekjjgldo