Dél-Amerika nyerhet Trump kereskedelmi vámjaival?

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, nemrégiben bejelentette a világ különböző országaival szembeni kereskedelmi vámok mértékét, amely jelentős megkönnyebbülést hozott Dél-Amerika országainak. A kontinens tizenkét államából tíz a legkisebb, 10%-os vámot kapta, míg Guyanához és Venezuelához kezdetben magasabb, 38%-os és 15%-os tarifák tartozott, amelyeket később szintén csökkentettek 10%-ra. Trump döntése egy 90 napos vámtartóztatásról szól, amely szinte az összes országra vonatkozik, kivéve Kínát, amely 145%-os, valamint Kanadát és Mexikót, amelyek esetében bizonyos exporttermékekre 25%-os vámot alkalmaznak. Azok a kommentátorok, akik ezt Dél-Amerika számára győzelemként értékelik, abban látják a lehetőséget, hogy az Egyesült Államok magasabb vámjai Kínára, Kanadára és Mexikóra vonatkozóan vonzóbbá tehetik a dél-amerikai termékeket az amerikai és globális vásárlók számára. Ugyanakkor ez a nézet egy leegyszerűsített képet fest a Dél-Amerikát is érintő globális kereskedelmi instabilitásról.

A dél-amerikai országok gazdagok nyersanyagokban, és a legnagyobb gazdaságok, mint Brazília és Argentína, jelentős szója- és kőolajexportőrök. A Trump által Kínára kivetett óriási vámok, valamint a Kína által az Egyesült Államok importja ellen hozott 125%-os válaszlépések új lehetőségeket teremthetnek a dél-amerikai exportőrök számára. Például Brazília növelheti mezőgazdasági exportjait Kínába, hogy pótolja az Egyesült Államok korábbi szállítmányait. Kína már most is Brazília legnagyobb exportpiaca, a második helyen az Egyesült Államok áll. A precedens adott: amikor Trump első elnöksége alatt vámokat vetett ki Kínára, az ország egyes nyersanyag-vásárlásait az Egyesült Államoktól Brazíliába irányította, ami a brazil szójaexport növekedését eredményezte. Jelenleg a brazil szója aratása folyamatban van, és sokan remélik, hogy a történelem megismétli önmagát.

Frederico D’Avila, egy farmer és volt politikai szereplő, aki a korábbi brazil elnök, Bolsonaro szövetségese, a BBC-nek elmondta, hogy Trump első ciklusa „kiváló volt a brazil mezőgazdaság számára”, mivel az „akkor kedvezett nekünk”. Ezzel szemben Juan Carlos Hallak, a Buenos Aires-i Egyetem nemzetközi gazdaságtan professzora figyelmeztetett, hogy a „kétoldalú akadályok” emelése többnyire csak azt befolyásolja, hogy „ki kinek ad el”, és nem a pénzügyi nyereséget a eladók számára, mivel az árakat globálisan határozzák meg. Így Hallak véleménye szerint a dél-amerikai országoknak nem szabad számítaniuk arra, hogy Trump intézkedései miatt jelentős pénzügyi hasznot realizálnak, csupán más vásárlókra számíthatnak.

Más iparágak is reménykednek abban, hogy Trump döntései kedvezőbb globális eladásokat eredményezhetnek, mivel a vásárló országok kevesebbet vásárolnak az Egyesült Államoktól. Például a brazil marhahúsipar nagy reményeket fűz a japán piac megnyitásához, ahol jelenleg a marhahús 40%-át az Egyesült Államoktól szerzik be. Trump kezdetben 24%-os vámot helyezett kilátásba, ami arra késztetheti Tokiót, hogy több húst vásároljon Dél-Amerikából. Ezen kívül a brazil kávé- és lábbeliipar is versenyelőnyhöz juthat az ázsiai versenytársaikkal szemben az amerikai piacon. Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, míg Vietnam, Indonézia és Kolumbia követi a sorban. Trump kezdetben Vietnámra 46%-os, Indonéziára pedig 32%-os vámot vetett ki. Ha ezek a magas tarifák júliusban visszaállnak, az jelentősen megdrágítja e két ország kávéját az Egyesült Államokban, így a brazil és kolumbiai kávé versenyelőnyhöz juthat.

A brazil cipőgyártók is növelhetik exportjaikat az Egyesült Államokba, mivel az ország a világ legnagyobb lábbeli gyártója, míg Brazília az ötödik helyen áll. Az Egyesült Államok kezdetben Indiának 26%-os, míg Urugvay új elnöke, Yamandú Orsi is azt nyilatkozta, hogy Trump vámjai segítenek közelebb hozni a kereskedelmi megállapodást az Európai Unió és a Mercosur, Dél-Amerika blokkja között.

A fentiek ellenére a vámtarifák emelkedése és az USA kereskedelmi politikája általános gazdasági instabilitást is okozhat. A 10% még mindig 10%, és a legkisebb vámú országok is csökkenő amerikai kereslettel nézhetnek szembe, ha az árak emelkednek. Ez különösen igaz az olyan importokra, amelyek versenyeznek az amerikai termelés termékeivel. Az Egyesült Államok például 25%-os vámot alkalmaz az alumíniumra és a acélra, amelyből Brazília jelentős mennyiséget termel. Az argentin iparágak is figyelmeztetnek arra, hogy elveszíthetik az amerikai piacot, miközben több kínai importtal kénytelenek szembenézni. Ezen túlmenően Trump vámháborúja globális nyersanyagár- ingadozást is eredményezett, ami különösen Chilére és Perura nézve kockázatot jelenthet, ahol a réz a legfontosabb exporttermék. A jövőbeni kilátások is aggasztóak, hiszen ha Brazília és Argentína jelentős növekedést tapasztal az Egyesült Államokba irányuló exportjaikban, akkor Trump valószínűleg magasabb vámokat alkalmaz rájuk.

A helyzet tehát rendkívül összetett, és Trump vámjainak egyértelmű „győzelem” vagy „veszteség” mivoltát nehéz meghatározni. A kereskedelmi kapcsolatok jövője kérdéses, és a latin-amerikai országoknak fel kell készülniük a váratlan kihívásokra is. A helyzet alakulása nemcsak a gazdasági lehetőségeket, hanem a politikai viszonyokat is befolyásolhatja a térségben.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c5yrgpwg545o