Csapás a megújuló energia terjedésének: leállt a nagy szélfarm projekt
A dán Orsted energiaipari vállalat bejelentése, miszerint lemondott a Hornsea 4 projekt megvalósításáról, jelentős csapást jelentett az Egyesült Királyság kormányának tiszta energia ambícióira. A Hornsea 4 szélfarm a világ egyik legnagyobb tengeri szélerőműve lett volna, amelynek potenciális kapacitása 2,4 gigawatt (GW) – ez elegendő energiát biztosított volna több mint egymillió háztartás számára. Az Orsted képviselője közölte, hogy a projekt gazdasági szempontból már nem fenntartható, annak ellenére, hogy a vállalat korábban 15 éves szerződést kötött az Egyesült Királyság kormányával, amely garantálta az áram értékesítését egy előre meghatározott áron.
Az Egyesült Királyság tengeri szélerőmű szektora az utóbbi években emelkedő költségekkel küzd, amit a kormány is elismert. Az Energia Biztonságáért és Nettó Zéróért Felelős Minisztérium (DESNZ) szóvivője hangsúlyozta, hogy a globálisan magas infláció és az ellátási láncok megszorításai milyen hatással vannak az iparra Európa-szerte. Ezen kívül a Hornsea 4 projekt lemondása már a második eset, amikor egy fejlesztő visszalépett egy jelentős tengeri projekt megvalósításától. A svéd Vattenfall vállalat júliusban leállította a Norfolk partjainál tervezett 1,4 GW-os szélerőmű fejlesztését, szintén a költségek emelkedése miatt. Ezt a projektet a német RWE energiatársaság vásárolta meg, amely azt ígérte, hogy folytatja a munkálatokat.
A tengeri szélerőművek fejlesztői előtt álló kihívások komoly kérdéseket vetnek fel a kormány 2030-ra kitűzött tiszta energia céljának megvalósíthatóságával kapcsolatban. Ez a cél a Munkáspárt öt központi „küldetése” közé tartozik. Jelenleg az ország áramának valamivel több mint fele szél-, nap-, nukleáris és biomassza forrásokból származik. A kormány célja, hogy ezt az arányt 2030-ra 95%-ra emelje, mindössze öt év alatt. A cél eléréséhez az Egyesült Királyságnak meg kell háromszoroznia a tengeri szélerőmű kapacitását, és meg kell dupláznia a nap- és szárazföldi szélerőművek mennyiségét. Az Aurora Energy becslései szerint ehhez jelentős frissítések szükségesek az elektromos hálózatban, beleértve 620 mérföld új elektromos vezeték, valamint alállomások és egyéb berendezések kiépítését.
Sok helyi közösség ellenáll a közelükben létesítendő új energiainfrastruktúra tervének. Iparági szakértők, valamint a Konzervatív és Reformpártok képviselői is azt állítják, hogy a 2030-as cél elérhetetlen. Dieter Helm, az Oxfordi Egyetem közgazdasági politikai professzora már régóta arra figyelmeztet, hogy az infrastruktúra kiépítése ilyen rövid időtávon szinte lehetetlen. „Ha nem sikerül egy nagyon rövid távú célt elérni, az maximális költségeket fog generálni a próbálkozások során” – figyelmeztetett. Chris Stark, a kormány Tiszta Energia 2030 küldetésének vezetője elismerte, hogy a cél elérése „borzasztóan nehéz” lesz, de egy „Herkulesei erőfeszítéssel” megvalósíthatónak tartja. Ed Miliband energiaügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy a terv ambiciózus és vitatott, de elengedhetetlen a számlák csökkentése, a klímaváltozással való küzdelem és az energiaellátás biztonságának megteremtése érdekében.
A kormány közölte, hogy együtt fog működni az Orsted céggel a Hornsea 4 projekt „újraindítása” érdekében, és hogy hisz a tiszta energia küldetésének még mindig elérhető voltában. „Erős projektportfóliónk van a tiszta energia 2030-as megvalósítása érdekében, és küldetéstudatos megközelítésünk biztosítja, hogy navigálni tudjunk a globális nyomások és az egyéni kereskedelmi döntések között a céljaink elérése érdekében” – nyilatkozta egy szóvivő. A helyzet tehát bonyolult, és az elkövetkező években sok múlik a kormányzati intézkedéseken és a piaci környezet alakulásán.
Ezeket is érdemes megnézni
Amerikaiak megerősítették, hogy magáncégek szállítanak segélyt Gázába, holott az ENSZ aggasztónak találja
Dél-Amerika nyerhet Trump kereskedelmi vámjaival?
