Ivóvízhiány fenyeget évtizednyi új tárolók nélkül, figyelmeztet a miniszter

Az angol kormány figyelmeztetett, hogy az ország ivóvíz-ellátása a következő évtizeden belül komoly problémákba ütközhet, ha nem építenek új tározókat. A vízügyi miniszter, Emma Hardy elmondta, hogy a kormány felgyorsította a tervezési folyamatokat két új tározóprojekt esetében, azonban a helyi ellenállás figyelembevételének hiánya népszerűtlen lépés lehet, és a tározók megnyitása így is több mint egy évtizedet vehet igénybe. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a háztartások vízfogyasztásának csökkentésére is szükség lehet a vízellátás biztosítása érdekében, különösen a növekvő hőmérsékletek és a folyamatosan bővülő népesség miatt.

A javasolt Fens tározó Kambridzs városában és a Lincolnshire-i tározó esetében a környezetvédelmi miniszter, Steve Reed fogja meghozni a végső döntést, nem pedig helyi szinten. Hardy kifejtette, hogy ez a változtatás a bürokratikus akadályok csökkentését célozza, hogy a tervezési folyamat gyorsabbá váljon. A miniszter hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos, hogy ezeket a tározókat megépítsék, mivel ha nem teszik, akkor a középtávú ivóvíz-ellátás komolyan veszélybe kerülhet a 2030-as évek közepére.

A kambridzsi és a lincolnshire-i tározók várhatóan 2036-ban és 2040-ben fognak elkészülni, és Dr. Glenn Watts, az Egyesült Királyság Ökológiai és Hidrológiai Központjának víztudományi igazgatója elmondta, hogy ezek a létesítmények nagyobb ellenállást nyújtanak a jövőbeli aszályokkal szemben egy olyan területen, ahol már most is magas a vízigény és szárazság jellemzi a klímát. A tározók segíthetnek a száraz időszakok hatásainak csökkentésében azáltal, hogy a csapadékot összegyűjtik a nedves időszakokban. Az időjárási hivatal szerint a klímaváltozás következtében a nyári hónapok melegebbé és szárazabbá válhatnak, ami a jövőben növelheti az aszályok előfordulásának esélyét.

Az idei rendkívül száraz tavasz csak tovább hangsúlyozta ezeket a készülődéseket. Az Északnyugat-Angliában a környezetvédelmi ügynökség hivatalosan is aszályt hirdetett, és folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet más régiókban is. Az új lakások, adatközpontok és egyéb szektorok által generált extra kereslet tovább szoríthatja a vízellátást, azonban Angliában 1992 óta nem épült új nagyobb tározó, nem sokkal a vízszektor privatizálása után. Tavaly a kormány és a vízszolgáltatók kilenc új tározó építésére tettek javaslatot 2050-ig, amelyek összesen napi 670 millió liter extra víz biztosítására képesek. Ez a Havant Thicket tározó projekt mellett valósulna meg, amely már folyamatban van és várhatóan 2031-re elkészül.

A kormány azt is bejelentette, hogy törvényjavaslatot kíván benyújtani annak érdekében, hogy a további hét javasolt tározót automatikusan „nemzeti jelentőségűvé” nyilvánítsák, így a végső döntést nemzeti szinten hozzák meg. David Porter, a Polgári Mérnökök Intézetének alelnöke hangsúlyozta, hogy a tározóprojektek nagyon komplex infrastrukturális beruházások, amelyeket lassú folyamat előz meg, ezért minden olyan lépés, amely gyorsítja ezt a folyamatot, pozitívumot jelent.

A vízipar szintén üdvözölte a bejelentést, és David Henderson, a Water UK vezérigazgatója kiemelte, hogy elengedhetetlen, hogy ezeket a tározókat most építsék meg. Figyelmeztetett, hogy ha nem kezdik el időben az építkezést, tíz év múlva még drágább lesz, így a halogatás már nem opció. Azonban a tározók építése költséges vállalkozás, még a felgyorsított tervezési folyamatok mellett is, ami a végén a lakossági vízdíjakban is megjelenhet. Az új tározók felépítése ráadásul nem gyors folyamat; az elkövetkező évtizedben nem várható új nagy tározó befejezése.

Szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a tározók nem jelentenek minden problémára megoldást, és hangsúlyozzák, hogy a vízfogyasztásunk kezelésére nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a felmelegedő klímában. Prof. Hannah Cloke, a Readingi Egyetem szakértője szerint teljes körű átalakításra van szükség a vízfogyasztásban, hogy megszüntessük a szivárgásokat, csökkentsük a pazarlást, és ott tároljuk a vizet, ahol az eső formájában lehullik. Emellett fontosabb döntéseket kellene hozni az új építkezések szabályozásáról, valamint a régebbi otthonok és üzletek felújításáról, hogy csökkentsük a vízpazarlást és újrahasznosítsuk a vizet.

A tározók megépítése helyi közösségek számára is népszerűtlen döntés lehet, különösen azok számára, akiknek otthonait vagy földjeit el kell bontani a projektek miatt. Dr. Kevin Grecksch, az Oxfordi Egyetem munkatársa kifejtette, hogy a kormány döntése, hogy a „nemzeti jelentőségű infrastruktúra” útján gyorsítja a folyamatot, véleménye szerint nagyon rossz lépés, és a nyilvánosságot is feldühíti. David Porter azonban hangsúlyozta, hogy a „nagyobb jó érdekében” kell döntéseket hozni, és bár nem szabad figyelmen kívül hagyni a helyi lakosok véleményét, ha a döntéshozók úgy ítélik meg, hogy a projektek megvalósítása a helyes irány, akkor meg kell találni a módját a helyi ellenállás kezelésének. A kormány bejelentésére reagálva Victoria Atkins, az árnyékkormány környezetvédelmi titkára a Munkáspárt mezőgazdasági és bevándorlási politikáját okolta a vízellátási problémákért, hangsúlyozva, hogy a korábbi konzervatív kormány egy átfogó tervet hagyott hátra az élelmiszerbiztonság megőrzésére és a nettó bevándorlás csökkentésére.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cy8dv6l2jlzo