Tropicaliserdők pusztulása rekordsebességgel tavaly
A világ trópusi erdői, amelyek kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás elleni védekezésben, tavaly soha nem látott mértékben tűntek el, derül ki egy új műholdas elemzésből. A kutatók becslése szerint 2024 során 67 000 négyzetkilométer, azaz körülbelül 26 000 négyzetmérföldnyi érintetlen, öreg erdő tűnt el. Ez a terület majdnem akkora, mint Írország, vagyis percenként körülbelül 18 focipályányi erdő veszett el. A tűz volt a fő ok, amely most először megelőzte a mezőgazdasági célú földfelszabadítást, különösen az Amazonas vidékén, ahol a rekord mértékű szárazság sújtotta a területet.
A délkelet-ázsiai országokban azonban kedvezőbb hírek érkeztek, ahol a kormányzati intézkedések segítettek csökkenteni az erdőveszteséget. A trópusi esőerdők hatalmas mennyiségű, több száz milliárd tonna szén-dioxidot tárolnak a talajban és a fa törzsében. Az új globális rekord azonban további kérdéseket vet fel az erdők ellenálló képességéről a globális felmelegedés mellett. Sok kutató aggódik amiatt, hogy egyes erdők, például az Amazonas bizonyos részei közel kerülhetnek egy „küszöbponthoz”, ahonnan visszafordíthatatlan hanyatlás következhet be. Matthew Hansen professzor, a Marylandi Egyetem GLAD laboratóriumának társigazgatója megjegyezte, hogy az új eredmények „ijesztőek”, és figyelmeztetett a trópusi erdők „szavannásodásának” lehetőségére, ahol az öreg trópusi erdők visszahúzódnak, és végleg átváltanak szavannás területté.
A tudósok által nemrégiben közzétett külön tanulmány hasonló figyelmeztetést fogalmazott meg, miszerint jelentős erdőpusztulás várható az Amazon területén, ha a globális felmelegedés meghaladja az 1,5 Celsius-fokot. Ez nemcsak a legnagyobb biodiverzitással rendelkező élőhelyekben élő állat- és növényvilágot fenyegeti, hanem komoly következményekkel járhat a globális klímára is. Az Amazonas eddig segített az emberiségnek azzal, hogy több szén-dioxidot nyelt el, mint amennyit kibocsátott. Azonban a tüzek következtében a fák elégetése hatalmas mennyiségű szén-dioxidot bocsát ki, ami tovább fokozza a felmelegedést.
A 2023-2024-es évben az Amazonas a legrosszabb szárazságát élte át, amelyet a klímaváltozás és a természetes El Niño időjárási jelenség fokozott. Sok tűz szándékosan indult, hogy földet szabadítsanak fel a mezőgazdaság számára, ami megnehezítette a két ok elkülönítését. A szárazság ideális körülményeket teremtett a tüzek ellenőrizhetetlen terjedésére, különösen Brazíliában és Bolíviában. Ez az egyetlen év, bár figyelembe kell venni, hogy a globális felmelegedés következtében a trópusi tüzek intenzitása várhatóan nőni fog.
Rod Taylor, a World Resources Institute (WRI) munkatársa kiemelte, hogy a helyzet új fázisba lépett, ahol már nem csupán a mezőgazdasági célú földfelszabadítás a fő ok. „Most már van egy új erősítő hatás, ami valós klímaváltozási visszacsatolás, ahol a tüzek sokkal intenzívebbek és hevesebbek, mint valaha” – tette hozzá. Összességében a világ öreg trópusi erdeinek rekordvesztesége 3,1 milliárd tonna, a bolygót felmelegítő gázokat bocsátott ki, ami körülbelül egyenértékű az Európai Unió kibocsátásával.
Délkelet-Ázsiában azonban kedvezőbb trendek mutatkoznak. Például Indonéziában a primer erdőveszteség 11%-kal csökkent 2023-hoz képest, annak ellenére, hogy szárazság volt. Ez a kormányok és közösségek együttműködésének eredménye, amely a „tűzmentesség” törvények érvényesítésére irányult. Elizabeth Goldman, a WRI Global Forest Watch projektének társigazgatója hangsúlyozta, hogy Indonézia a 2024-es adatokban fényes példaként szolgál. A politikai akarat kulcsszerepet játszik a sikerben – tette hozzá Gabriel Labbate, az ENSZ erdővédelmi programjának, az UNREDD-nek a klímaváltozás-mitigation részlegének vezetője.
Bár a délkelet-ázsiai haladást pozitívnak tartják, Hansen professzor figyelmeztetett, hogy a brazil erdőveszteség ingadozása azt mutatja, hogy a védelmi politikáknak következetesek kell lenniük. „A kulcs, amit még nem láttunk, az a tartós siker a védett területek csökkentésében és alacsony szinten tartásában. Ha a környezet védelme a cél, akkor mindig nyerni kell” – mondta a BBC Newsnak. A kutatók egyetértenek abban, hogy a közelgő ENSZ klímacsúcs, a COP30, amelyet az Amazonasban rendeznek, kulcsszerepet játszik az erdővédelmi programok megosztásában és népszerűsítésében. A javaslatok között szerepel, hogy a trópusi erdőket megőrző országokat anyagi juttatásokkal támogassák. A részleteket még dolgozni kell, de Rod Taylor szerint van benne potenciál. „Ez olyan innováció példája, amely a legfőbb problémát célozza meg, miszerint jelenleg több pénzt lehet keresni az erdők kivágásával, mint azok megőrzésével” – tette hozzá. Az előrejelzések szerint a politikai döntéshozók várhatóan elfogadják a javaslatokat, miután tavaly többször is elmaradtak a kitűzött célok.
Ezeket is érdemes megnézni
A bank csökkenti a kamatokat, további mérséklések várhatóak
Súlyos csapás Skóciának az EU megállapodása, állítja a halászati szövetség
