A Wikipédia jogi lépéseket tesz a hibás online biztonsági szabályok ellen

A Wikipédia anyavállalata, a Wikimedia Alapítvány, jogi lépéseket tesz az új Online Biztonsági Törvény szabályozásaival szemben, amelyeket úgy ítél meg, hogy veszélyeztethetik önkéntes szerkesztőik biztonságát és azon képességüket, hogy elhárítsák a káros tartalmakat az oldalon. Az alapítvány bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be a törvény azon része ellen, amely lehetővé tenné, hogy a Wikipédia a legszigorúbb kötelezettségeknek legyen alávetve, amelyeket a törvény előír a weboldalak számára. Phil Bradley-Schmieg, az alapítvány vezető jogásza kifejtette, hogy „sajnálatos, hogy most védenünk kell a Wikipédia önkéntes szerkesztőinek magánéletét és biztonságát egy hibás jogszabály miatt”.

A brit kormány a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy elkötelezett a törvény végrehajtása mellett, de nem tud kommentálni a folyamatban lévő jogi ügyek miatt. A szakértők úgy vélik, hogy ez az első bírósági felülvizsgálat, amelyet az új online biztonsági törvények ellen indítottak, bár annak csak egy szűkebb részét célozza meg. Ben Packer, a Linklaters jogi cég partnere hangsúlyozta, hogy az Online Biztonsági Törvény rendkívül összetett és széleskörű, és elkerülhetetlenül hatással lesz az Egyesült Királyság polgárainak szólásszabadságára és más emberi jogaira. Ahogy a törvény egyre több rendelkezése lép életbe, valószínű, hogy további jogi kihívások várhatóak.

A törvény előírja, hogy a szabályozó hatóságnak, az Ofcomnak, különböző tényezők figyelembevételével kell kategorizálnia a platformokat, beleértve a felhasználók számát és a nyújtott funkciókat. Azokat a weboldalakat, amelyeket „1. kategóriásnak” minősítenek – ez a legmagasabb szint – további kötelezettségek terhelik a felhasználók biztonsága érdekében. Egyszerű kifejezésekkel élve, a weboldalak legvalószínűbb, hogy 1. kategóriába sorolják őket, ha milliós nagyságrendű brit felhasználók számára teszik lehetővé a kölcsönhatást és a tartalommegosztást, valamint rendelkeznek olyan rendszerekkel, amelyek ajánlják a tartalmakat. Ezeket a szabályokat eredetileg arra tervezték, hogy a brit felhasználók által leggyakrabban káros tartalmakkal találkozható szolgáltatásokat célozzák meg, azonban a Wikipédia attól tart, hogy ezek a megfogalmazások annyira homályosak, hogy „jelentős kockázatot” jelentenek arra, hogy a Wikipédia is 1. kategóriába kerüljön.

Ha ez megtörténne, az komoly következményekkel járna az önkéntesek számára, akik cikkeket írnak és szerkesztenek, és a Wikimedia Alapítvány érvelése szerint a hatások túllépnének az Egyesült Királyság határain. Kiemelték, hogy a további kötelezettségek, amelyek a weboldal számára előírhatják az önkéntesek kilétének ellenőrzését, olyan következményekkel járhatnak, mint a személyes adatok megsértése, zaklatás, peres ügyek vagy akár a totalitárius rendszerek általi bebörtönzés. Rebecca MacKinnon, a Wikimedia Alapítvány globális képviseletének alelnöke hangsúlyozta, hogy „kényszerülnénk arra, hogy adatokat gyűjtsünk hozzájárulóinkról, ami veszélyeztetné a magánéletüket és biztonságukat, és ez azt jelentené, hogy az emberek kevésbé éreznék magukat biztonságban, mint hozzájárulók”.

Az alapítvány hangsúlyozta, hogy nem a törvény általános megkérdőjelezésére törekednek, hanem a „kategorizálási szabályozások” bizonyos részeivel szemben lépnek fel, amelyek meghatározzák, hogy az Ofcom hogyan dönt arról, hogy mely oldalaknak kell a legszigorúbb kötelezettségeket követniük. Az alapítvány szerint a jelenlegi meghatározások kockázatot jelentenek nemcsak arra, hogy a Wikipédia nem megfelelően legyen besorolva, hanem arra is, hogy számos olyan platformot is figyelmen kívül hagyjanak, amelyeknek szigorúbb szabályoknak kellene megfelelniük.

A Wikimedia Alapítvány érvelése szerint önkénteseik már most is hatékonyan dolgoznak a káros tartalmak eltávolításán az oldalról. A 2024-es Southport-i gyilkosságok után az önkéntesek éjt nappallá téve dolgoztak megbízható és semleges információk biztosításán. Ben Packer hangsúlyozta, hogy az alapítványnak nagy kihívást jelent majd, hogy meggyőzze a bíróságot arról, hogy a belügyminiszter jogellenesen járult hozzá a szabályozásokhoz. Az Ofcom még nem kategorizált egyetlen szolgáltatást sem, de számos weboldaltól, köztük a Wikipédiától is információt kért, és várja a válaszokat. A hatóság egy nyilatkozatban megjegyezte, hogy „tudomásul vettük a Wikimedia Alapítvány döntését, hogy kihívja a belügyminiszter által az Online Biztonsági Törvény keretein belül hozott kategorizálási szabályozásokat”.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c62j2gr8866o